Akadálymentes English Facebook
A Miskolc és térsége települési hulladékgazdálkodási rendszerének továbbfejlesztése KEOP 1.1.1/B/10-11-2011-0001 sz. projekt hivatalos honlapja
Nyereményjáték

Mi is az a hulladék?

A hulladék az ember mindennapi élete, munkája, gazdasági tevékenysége során keletkező, a keletkezés helyén feleslegesé vált, ott közvetlenül fel nem használható, különböző minőségű és halmazállapotú anyag, termék, maradvány, tárgy, leválasztott szennyező anyag, szennyezett kitermelt föld, amelyet tulajdonosuk sem közvetlenül felhasználni, sem értékesíteni nem tud, és amelynek kezeléséről, ártalmatlanításáról külön gondoskodni kell.

Hulladéknak kell tekinteni minden olyan kibocsátást, amely a gazdasági, társadalmi és magántevékenységből kikerül a környezetbe, de felesleges, illetve nem hasznos az adott tevékenység közbenső vagy végső célja szempontjából. Vagyis nem csak az anyagi jellegű, fizikai formában is megjelenő anyagokra kell gondolni, hanem az immateriális jellegű "haszontalan" kibocsátásokra is (zajártalom, hulladék hő, stb.). Hulladéknak kell tekinteni az erőforrások pazarló, vagy célszerűtlen felhasználásából adódó erőforrástöbbleteket, az eladhatatlan árukészletet.

Mindenki személyes felelőssége

Amikor a világot fenyegető környezeti ártalmak szóba kerülnek, sokan hajlamosak úgy kezelni, mintha ezeket mindig „mások" okoznák, és persze „mások" feladata megoldást találni is. A 20-21. század egyik legnagyobb tanulsága ezzel szemben az, hogy minden egyes ember felelős a saját tetteiért, közvetlen környezetéért. Az óceánon úszó szemétszigetek is egyenként eldobott palackokból álltak össze. A bolygó épségéért a legtöbbet akkor tehetjük, ha a saját életünket igyekszünk ennek a felelősségnek a tudatában berendezni, és barátságban élni a környezettel. Változtatni érdemes például vásárlási szokásainkon: ne használjunk műanyag zacskót, használjunk vászontáskát! Igyunk inkább csapvizet, vagy szikvizet, így nem keletkezik annyi üres PET-palack a háztartásban! Ne vegyünk többszörösen becsomagolt termékeket!

 

A hulladék számokban - tények és adatok

Hazánkban becslések szerint évente körülbelül 70-100 millió tonna hulladék keletkezik, amelynek mintegy 20-22%-a származik közvetlenül a lakosságtól, a többi 78-80% termelési eredetű.

Korunk egyik legjellemzőbb háztartási „szemetéből", az italok csomagolóanyagaként alkalmazott, hulladékká vált műanyagokból Magyarországon évente körülbelül 300 000 tonna keletkezik. Ebből a műanyagpalackok mintegy 80 millió darabot tesznek ki. Ha ezeket egymás után raknánk, a palackok sora elérne a Holdig.

A műanyagpalack a mai kor egyik emblematikus hulladéka: egyre csak gyarapszik a mennyisége: jelentős részük a természetben, gyakran az óceánokban köt ki, ahol az áramlatok szigetekké hordják össze őket. De mekkora szigetekké! A legnagyobb szemét-sziget a Csendes-óceán felszínén úszik. Két, egymástól különálló részből tevődik össze: Japánnál a Keleti szemétfolt, a Hawaii-szigeteknél pedig a Nyugati szemétfolt található. A szigetek teljes átmérője nagyjából 2500 kilométer, területe több Magyarországnyi. Becsült tömege 100 millió tonna. A palackok a felszín alatt lebegő 10- 30 méter vastag tömeget képeznek, amely aztán a napsütés – az UV-sugárzás – hatására lassan apró darabokká morzsálódik, de közben jön az utánpótlás új palackokból...

20091027albatrosz

 

Mennyi hulladék keletkezik Miskolcon és környékén?

Miskolcon és a vidéki településeken a közszolgáltatás keretében a lakosságtól vegyesen gyűjtött hulladékok éves mennyisége 42-43 000 tonna. Az intézményektől begyűjtött mennyiség lényegesen kevesebb, mintegy 16 600 tonna évente. A lakosság számának ismeretében kiszámítható, hogy megközelítőleg 240 kg/fő/év mennyiségű hulladékot termelünk.

A lakosságtól begyűjtött szelektív hulladék mennyisége 3 000 tonna évente, míg az intézményektől egy év alatt begyűjtött mennyiség kb. 2 000 tonna.

 

Hazai és EU-s szabályozás

1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól

311/2005. (XII.25.) Korm. rendelet a nyilvánosság környezeti információkhoz való hozzáférésének rendjéről

2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról

440/2012. (XII.29.) Korm. rendelet a hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről

310/2013. (VIII. 16.) Korm. rendelet a hulladékgazdálkodási tervekre és a megelőzési programokra vonatkozó részletes szabályokról

317/2013. (VII. 28.) Korm. rendelet a közszolgáltató kiválasztásáról és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződésről

271/2001. (XII.21.) Korm. rendelet a hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról

Kommunális szilárd hulladékokkal kapcsolatos szolgáltatási tevékenységre vonatkozó jogszabályok:

224/2004. (VII.22.) Korm. rendelet a hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztásáról és a közszolgáltatási szerződésről

213/2001. (XI.14.) Korm. rendelet a települési szilárd hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről

438/2012. (XII.29.) Korm. rendelet a közszolgáltató hulladékgazdálkodási tevékenységéről és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás végzésének feltételeiről

64/2008. (III. 28.) Korm. rendelet a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól

A felsorolt jogszabályok az uniós jogi aktusok átültetését is magukban hordozzák, így a jogszabályi kötelezéseknek való megfelelést a tevékenységek végzését engedélyező hatóságok, mint eljáró illetékes szervek által kiadott engedélyek bizonyítják.