Akadálymentes English Facebook
A Miskolc és térsége települési hulladékgazdálkodási rendszerének továbbfejlesztése KEOP 1.1.1/B/10-11-2011-0001 sz. projekt hivatalos honlapja
Nyereményjáték

Miért érdemes komposztálni?

A jó kerti komposzt mindig értékes, ezért annyit csináljunk belőle, amennyit csak tudunk. A hulladékot termékeny komposzttá alakítva egyrészt kiváló trágya keletkezik belőle, másrészt a sűrű talajt laza, porhanyós szerkezetűvé alakítja.

 

Mekkora helyre lesz szükség?

A komposztálható hulladékok mennyisége egy főre egy év alatt kb. 100 kg. A kert nagyságától függően ehhez még hozzájöhet 100 m2-nyi területen kb. 500 kg komposztálható nyersanyag. Ezek a mennyiségek határozzák meg, hogy mekkora helyet érdemes kialakítani a kertben. Egy átlagos 4 fős család esetén elegendő a komposztáló edényzet számára szükséges kb. 1m2-nyi hely. A komposztáló edény elhelyezésén túl szükség lesz még 1-2 m2 helyre ahhoz, hogy a keverés előtt, ill. ősszel – amikor nagy mennyiségű lomb keletkezik – ezeket a nyersanyagokat külön gyűjthessük.

 

Hol legyen az a hely?
  • A komposztáló edényt félárnyékos, védett, de jól megközelíthető helyre tegyük
  • Ha megtehetjük, ne a ház északi oldalát válasszuk, mivel ott hűvösebb van, lassabban megy végbe a folyamat
  • Lehetőség szerint egy fa vagy bokor árnyékába helyezzük kii, mely védelmet nyújthat a komposztálónak az erős napsütés vagy a heves esőzés ellen
  • Hagyjunk a kerítéstől 0,5 – 1 m távolságot, hogy jobban meg tudjuk közelíteni a komposztálót és könnyebb legyen kezelni a komposztot
  • Egyenes talajra állítsuk, ne legyen mélyedés, ahol összegyűlhet a víz, mely később gondot okozna
  • Elegendő helyünk legyen a komposztáló edény mellett az átforgatáshoz ill. a szerves anyagok gyűjtéséhez
  • Legyen a közelben csap vagy esővíztároló hordó, hogy szükség esetén nedvesíthessük a komposztot

 

Milyen anyagokat lehet komposztálni?

Konyhai hulladékok, például:
Zöldség és gyümölcshéj, citrusfélék héja (kis mennyiségben), tojáshéj, kávézacc és teafilter, hervadt virág, szobanövények elszáradt részei

Kerti hulladékok:
Levágott, de már száraz fű, sövénynyírásból származó ágak, levelek, kerti gyomok (virágzás előtt) lomb, aprított gallyak, lehullott gyümölcs, faforgács, fűrészpor, szalma, elszáradt (nem beteg) növények

Egyéb komposztálható anyagok:
Növényevő kisállatok ürüléke, kartonpapír (mértékkel), fahamu: max. 2-3 kg/m3

Nem komposztálható:
Főzött konyhai hulladék, csont, magvas gyomok, gyomgyökerek, húsevő állatok ürüléke, festék, lakk, olaj- és zsírmaradék, nem lebomló anyagok: üveg, fém, műanyag stb.

 

Hogyan használjuk a komposztálót?

Gyűjtés:
A konyhai hulladék gyűjtéséhez rendszeresítsünk egy fedeles tárolóedényt és ezentúl minden komposztálható szerves hulladékot tegyünk abba.

Aprítás:
Aprítsuk fel a nyersanyagokat úgy, hogy 5 cm-nél kisebb anyagok kerüljenek a komposztálóba. A kisebb nyersanyagokhoz használjunk metszőollót, a nagyobbakat ásóval könnyen apríthatjuk.

A komposztáló feltöltése:
A komposzt aljára laza, ágas-bogas anyagot helyezzünk, hogy megfelelő levegőáramlást tudjunk biztosítani. Erre rétegezzük a szerves konyhai és kerti hulladékot.

A rétegzés aranyszabálya: finom anyagot a durva szerkezetűvel, nedveset a szárazzal, zöldet a barnával rétegezzünk! A magas nitrogéntartalmú anyagokhoz (zöld színűek: konyhai hulladék, fű, stb.) 25-30-szor több széntartalmú (barna: fakéreg, fűrészpor avar, stb.) anyagot használjunk! Ezt mindig tartsuk be, kísérletezzük ki magunk a megfelelő egyensúlyt. A barna anyagokból könnyen tudunk tartalékolni, felhalmozni a komposztáló mellett, míg a zöld anyagok keletkezése nem egyenletes.

Minél többféle nyersanyagot keverünk össze, annál egyszerűbb fenntartani az egyensúlyt és annál biztosabb, hogy jó minőségű lesz a kész komposzt. Felváltva rétegezzük egymásra az aprított, zöld és barna anyagokat 15-20 cm vastag rétegekben a fenti arányt figyelembe véve – szükség esetén ezt megszórhatjuk mészporral (CaCO3 finom őrleménye), szerves trágyát (négyzetméterenként kb. 4 marék) tehetünk hozzá – a trágya táplálja a korhasztó baktériumokat és tápanyaggal dúsítja a készülő elegyet. Kerti földet és korábbi, kész komposztot is rétegezhetünk hozzá vékonyan – ezek is segítik a beindulást. Minden réteget öntözzünk be kissé, csak annyira, hogy éppen nedves legyen.

Az anyagok összekeverése után 4-5 nap múlva hirtelen megemelkedik a hőmérséklet. Ha megtelt a komposztáló, akkor 5-6 hétig ne nyúljunk hozzá, mert ebben a fázisban lesz a legmelegebb, amikor beindul a bomlási folyamat.

A lebomlás érdekében 1-2 hónap múlva érdemes villával átforgatni a készülő komposztot, hogy az eddig kívül elhelyezkedő anyagok középre kerüljenek, ahol a meleg hatására felgyorsul a komposztálódásuk. Zárt komposztálóban fokozottan kell figyelni a nedvesítésre! Rendszeresen ellenőrizzük a komposztot, és ha szükséges, ürítsük ki a komposztálót és úgy forgassuk át, majd tegyük vissza az anyagot az edénybe.


Marokpróba

Kézbe véve egy maroknyi anyagot, ha összenyomva morzsalékossá válik, akkor túl száraz, ha pedig nedvesség jön belőle, akkor túlnedvesedett. Optimális, ha lazán összeáll, mint a szivacs. A szerkezete jó, ha laza, morzsalékos, és apró állatok pl. giliszta találhatók benne.

 

Mikor kész a komposzt?

A zárt komposztedényben legalább 8 hónap és az optimális feltétek teljesülése esetén várható, hogy megérik a komposzt. Ez nyitott komposztálóban még több időbe telhet. Ha az anyag minden része apró szerkezetűvé (5 cm-nél kisebbé) alakult át, laza földszerkezetű és finom, erdőtalajra emlékeztető illata van, akkor elkészült a komposzt.

 

Mire használhatjuk a komposztot?

Felhasználás előtt rostáljuk át a komposztot, hogy a nagyobb darabokat ki tudjuk választani belőle. Azok mehetnek vissza a következő komposztba, hogy tovább érlelődjenek.

A kész komposztot tavasszal vagy ősszel dolgozzuka be a kerti földbe. 10 m2-nyi területre 5-10 l komposztot szórjunk és kb. 2 mm-es vastagságú komposztréteget terítsünk ki. Szobanövényekhez, kerti virágládákhoz óvatosan, 2:1 arányban keverjük más talajjal, attól függően, mennyire tápanyagdús földet igényel a növény.

 

Komposztálási program Miskolcon

A háztartási hulladék közel 30%-a szerves anyag, melynek hasznosítására a nagyvárosi körülmények között is törekedni kell. Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata 2007-ben döntött a Városi Komposztálási Program beindításáról. A program megvalósításában a Zöld Kapcsolat Egyesület működik közre. A házi komposztálási program azóta is folyamatosan működik, fő elemei:

-komposztáló edényzet biztosítása

-aprítékoló kölcsönzési lehetősége

-folyamatos szakmai tanácsadás

-komposztálás népszerűsítése iskolai és városi rendezvényeken

-bemutató komposztkert az Avasi arborétumban.

A program során az elmúlt két évben már 800 miskolci lakos számára tartottak tájékoztatót és adtak át komposztkereteket. A vállalkozó szellemű miskolciakkal használatbavételi szerződést kötnek, így a ládák élete nyomon követhető: aki aláírja, annak három évig rendeltetésszerűen kell használnia a keretet, illetve a szervezet referense személyesen tanácsot ad és meglátogathatja a kertet. Komposztáló kampány-standdal iskolákat látogatnak, megjelennek a városi rendezvények jeles napjain. Telefonon, személyesen, helyszínen is komposztálási tanácsadással segítik az érdeklődőket. Lehetőség nyílik házi aprítékoló berendezések, szakirodalom kölcsönzésére, vagy ismeretterjesztő kiadványok átvételére. Két alkalommal komposztmester-képzést szerveztek, oktatási intézményekben előadásokat és bemutatókat tartottak.

A Komposztálási Program részeként Bemutató Komposztkert is létesült az Avasi Arborétumban számos miskolci önkéntes segítő közreműködésével. A cél a lehető legtöbb formájú és működésű házi komposztálási eljárás bemutatása. Itt szervezett csoportokban lehetőség nyílik a gyakorlati oktatásra is. A komposztkertben bemutatják a különböző komposztkereteket, ládákat, a silós komposztálást, a komposzt-toalettet. A Zöld Kapcsolat a Magyar Madártani Egyesület Madárbarát kert programjához is csatlakozott, 12 madárodút és etetőt helyeztek el, valamint madáritató tavat alakítottak ki. A „gyógynövényspirál" pedig az értékes komposzt felhasználási lehetőségeit mutatja be.

A programról információ kérhető:

Zöld Kapcsolat Egyesület 3525 Miskolc, Kossuth u. 13. 1. emelet, Tel: 46/382-095 Tel/fax: 46/505-077, info@zoldkapcsolat.hu,  F. Nagy Zsuzsanna:  fnzs@ecolinst.hu

Miskolc MJV Beruházási és Városüzemeltetési Osztály vuzem@miskolcph.hu, 46/512-700/1210